|
|
Az euró megmentésére egy 750 milliárd eurós hitelkeretet hoztak létre, melyet a gazdaság 1,3 fölé emelkedő euró/dollár árfolyammal, és 3-5%-os nyugat-európai tőzsdei index emelkedéssel fogadott. Sokkal gyorsabban született döntés az adósságválság továbbterjedését illetően, mint a Görögoszágnak nyújtott hitelcsomag összehozásában. A Görögországnak nyújtott hitelcsomagról már pénteken megszületett a döntés (80 milliárd eurós, 3 éves hitel a tagállamoktól, valamint 30 milliárd euró a Nemzetközi Valutaalaptól.) Az amerikai és ázsiai sürgetés hatására viszont, Brüsszelben arról is döntöttek, hogy egy hitelplakettet állítanak össze, amelyből az eurozóna bármelyik bajba került tagállama szükség esetén kölcsönt kérhet. Ehhez egy speciális alapot hoznak létre, ahová beutalják a pénzt, és ahonnan szükség esetén kölcsönt tudnak felvenni egyes országok. A hitelkeret 750 milliárd euró lesz, melynek tetemes részét a tagállamok (440 milliárd euró) dobják össze. Szakértők szerint ez a lehetőség, illetve felajánlás rövidtávon megnyugtatja a piacokat, illetve az euró válság mostani fejezetének a végét is jelenti. A beavatkozásra azért volt szükség, mert a múlt héten az euró 4,1%-ot veszített értékéből. Reméljük, hogy most már vége szakad az euró válságának.
ShareKedves olvasók!
Sajnos nem ez az első cikk, amit Görögországgal kapcsolatban írtam. Ha jól emlékszem vissza, akkor ez már a harmadik. Sorozatot kellene belőle csinálni? Reméljük, hogy nem, de azért fontos, hogy ismét arról írjak, ami befolyásolja a gazdaságot, így a tőzsdéket is. Az elmúlt napokban ismét a görög adóssáproblémáról szól minden gazdasági hír. Sokkal kisebb figyelmet szentelünk annak a ,,jó,, hírnek, hogy az USA már egyre közelebb van a növekedési pálya fenntartásához. Hajrá!
Úgy gondoltuk, hogy Görögország problémája hamar megoldódik majd? Akár lehetett is ezt gondolni, viszont nem szabad elfeledni azt sem, hogy Görögország ilyen helyzetbe került, majd más országok, (köztük olyanok is, melyek átlagfizetése FELE a Görögországban élők fizetésének, nem rendelkeznek SEM 13. SEM pedig 14. fizetéssel) húzzák ki a csávából. Jogos ez?
Ennek hatására viszont az euró értéke csökkenni kezd, sőt egyesek szerint akár az eurozóna végét is jelentheti az az intézkedés, amely Görögország megmentését eredményezi. Akkor ki is profitál ebből? Persze, hogy a görögök, akiknek fizetéseik mára kb 800 eruóra (kb 220 000 Ft-ra) csökkentek, megvonták tőlük a 13. illetve 14. fizetést. Kérdem én, mikor lesz nálunk ilyen ,,nagyszerű,, helyzet? És a gyengébb országok segítsenek?
A mentőöv értékét akár 130 milliárd euróra becslik, hát nem semmi ez sem! Ez annyiban segít a görögöknek, hogy a következő három évben nem kell majd hitelt felvenniük a nyílt piacról, továbbá három év elteltével olyan piacot és gazdaságot kell felmutatniuk, amelyet a befektetők szívesen finanszíroznak majd. És ha három év múlva a helyzet nem változik? Ismét mentőöv?
Úgy gondolom, ez a görög sorozat még folytatódni fog, mivel több országban azért nem teljesen értenek együtt a hitellel, illetve annak méretével, valamint úgy gondolom, hogy nem csupán Görögország az, aki ilyen helyzetbe került. Ott vannak pl. a spanyolok, vagy a portugálok, akik szintén hasonló helyzetbe kerülhetnek mint a görögök.
Szeretnék néhány fontos, és jelentős információt megosztani olvasóinkkal. A körképet pedig Európán kívül kezdeném, mégpedig Ázsiában.
A Japán tőzsde másfél éves csúcsnál tart, míg a többi ázsiai tőzsdén kisebb zuhanás ment végbe, a befektetők pedig túlértékeléstől tartanak.
A bizonytalanságot leginkább az váltja ki, hogy a befektetők szerint úgy tűnik, az ázsiai részvények túlértékeltek,
A japán és az indonéz tőzsde viszont eltér a régió többi tőzsdéjétől. Ez a két tőzsde erősebb is mint a többi ázsiai tőzsde (most).
Az összes többi tőzsdét, mint pl. a tokiói, sanghaji, a hongkongi és az ausztrál tőzsdét is a csökkenés jellemezte.
Ázsia után ugorjunk Európába, ahol jó hírnek számít, hogy végre már Nagy Britannia is kezd kikerülni 18 hónapos recessziójából.
2008 első negyedéve óta most bővült először a brit gazdaság a 0,4%-os növekedésnek köszönhetően. Ez felülmúlta az elemzők várakozásait is, ami 0,3% volt!
A statisztikai hivatal szerint, a magas színvonalú szolgáltatások, építkezések és a mezőgazdasági termelés kombinációja hozhatta meg a sikert.
Ezek az adatok derűre adhatnak okot, de azt megváltoztatni nem tudják, hogy a fellendülés lassú lesz, továbbá, hogy a monetáris politika változatlan marad.
Hasonló jó hír, hogy a török gazdaság ismét megízlelhette, milyen is növekedés íze. A török GDP 6%-al nőtt az előző évhez képest. A növekedés túlszárnyalta a várakozásokat is, a Bloomberg elemzői ugyanis 4,3%-os növekedésre számítottak. A gazdaság ismét növekszik az országban, a kormány pedig, 3,5%-os növekedésre számít idén.
Ezek az információk optimizmusra adhatnak okot, és reméljük, hogy a növekedés már egész Európa területén tapasztalható, továbbá tartós lesz.
Mint ahogy az utóbbi bejegyzésekben, még most is Görögországgal foglalkozom. Talán ez az egyik legizgalmasabb téma, amiről most írni lehet. Mint már tudjuk a görögöknek sürgősen tenniük kell valamit, hogy a mostani helyzetet javítani, korrigálni tudják. Sikerült felfedezniük, milyen nagyságú a költségvetési lyuk. Siker! 
Nem ilyen vidám a helyzet, ha már a számot leírjuk, ami nem kevesebb, mint 4,8 milliárd euró! Várhatóan a szeszes italok, a dohány termékek, és a forgalmi adó értékét fogják jelentősen megemelni, míg a közalkalmazottak fizetését csökkenteni fogják. A piac arra számít, hogy a bejelentésre enyhül a nyomás a görög kötvényeken és részvényeken.
A görög delegáció pénteken Németországba utazik, hogy tárgyaljanak a Görögországnak nyújtandó európai pénzügyi támogatás feltételeiről.
Reméljük nem lesz újabb ,,nácizás,,
Mindenesetre a görögök megpróbálják a berlini és a brüsszeli döntéshozókat meggyőzni arról, hogy Görögország képes képes lesz sikeresen végrehajtani az államháztartási reformterveket.
Kérdés mi lesz ennek az ára? Reméljük, minden görög állampolgár életfeltételeit figyelembe vették.
Ahogy a legutóbb leírtam tény, hogy Görögországnak segítségre van szüksége, és tény, hogy ezt ők is tudják! Tényleg tudják? Erre nehéz választ adni, legutóbb ugyanis Németország segítségét a görög miniszterelnök-helyettes ,,köszönte meg,,! Ő ugyanis a mostani helyzetet szeretné a németek ,,nyakába varrni,,!
Nyilatkozatában elmondta, hogy a görög pénzügyi problémák a német megszállásra vezethetők vissza! Görögország helyzetéért a nácik 1941 és 1945 közötti tevékenysége okolható, akik a második világháborúban ellopták a görögök aranyát, valamint pénzét, amit soha nem adtak vissza.
Továbbá kérte a németeket, hogy legalább köszönetet mondhatnának ezért a pénzért!
Az alábbiak hallatán érthető, hogy a németek azon szándéka, hogy segítsenek Görögországnak apadt, és egyre nagyobb az esély arra, hogy a segély a Nemzetközi Valutaalaptól érkezik, amit eddig szeretett volna elkerülni az eurozóna vezetése.
A görög miniszterelnök-helyettes egyébként keveri a szezont a fazonnal. A mostani görög problémák ugyanis nem a 60 évvel ezelőtti eseményekre vezethető vissza, hanem az elmúlt 10-20 év felelőtlen gazdasági politikára, ami Görögországot jellemezte. A túlságosan költekező állami berendezkedés, a reformok elmaradása mellett a 2001-es adathamisítás, vagy a tavaly megjósolt 6%-os GDP-arányos deficit helyett elért 13-14%-os deficitért sem az uniót kell okolni.
Arról nem is beszélve, hogy az államháztartási adatok pontos bemutatása már évek óta nehézséget okoz a görögöknek.
És persze mint tudjuk, legjobb védekezés a támadás, tudta ezt a görög miniszterelnök-helyettes is, aki igen érzékeny témát hozott elő, és másokban keresi a hibát.
