|
|
Szeretnék néhány fontos, és jelentős információt megosztani olvasóinkkal. A körképet pedig Európán kívül kezdeném, mégpedig Ázsiában.
A Japán tőzsde másfél éves csúcsnál tart, míg a többi ázsiai tőzsdén kisebb zuhanás ment végbe, a befektetők pedig túlértékeléstől tartanak.
A bizonytalanságot leginkább az váltja ki, hogy a befektetők szerint úgy tűnik, az ázsiai részvények túlértékeltek,
A japán és az indonéz tőzsde viszont eltér a régió többi tőzsdéjétől. Ez a két tőzsde erősebb is mint a többi ázsiai tőzsde (most).
Az összes többi tőzsdét, mint pl. a tokiói, sanghaji, a hongkongi és az ausztrál tőzsdét is a csökkenés jellemezte.
Ázsia után ugorjunk Európába, ahol jó hírnek számít, hogy végre már Nagy Britannia is kezd kikerülni 18 hónapos recessziójából.
2008 első negyedéve óta most bővült először a brit gazdaság a 0,4%-os növekedésnek köszönhetően. Ez felülmúlta az elemzők várakozásait is, ami 0,3% volt!
A statisztikai hivatal szerint, a magas színvonalú szolgáltatások, építkezések és a mezőgazdasági termelés kombinációja hozhatta meg a sikert.
Ezek az adatok derűre adhatnak okot, de azt megváltoztatni nem tudják, hogy a fellendülés lassú lesz, továbbá, hogy a monetáris politika változatlan marad.
Hasonló jó hír, hogy a török gazdaság ismét megízlelhette, milyen is növekedés íze. A török GDP 6%-al nőtt az előző évhez képest. A növekedés túlszárnyalta a várakozásokat is, a Bloomberg elemzői ugyanis 4,3%-os növekedésre számítottak. A gazdaság ismét növekszik az országban, a kormány pedig, 3,5%-os növekedésre számít idén.
Ezek az információk optimizmusra adhatnak okot, és reméljük, hogy a növekedés már egész Európa területén tapasztalható, továbbá tartós lesz.
Európában szinte mindenki a görög helyzettel foglalkozik, persze ez nem jelenti azt, hogy akár egy jó hírt is kapjunk. Vagy mégis? Na jó nem ezzel kapcsolatban, de már az is jó hírnek számít, hogy a magyar piac viszonylag jól tartotta magát az utóbbi időben és ez jellemző a forintra is. Gratulálunk 
Megoldásra került a görög helyzet, kapott Görögország segítséget? Persze, igaz nem olyat mint amilyet szeretett volna. Görögország ugyanis mentőövet szeretett volna (tehát pénzt) ehelyett nagyszerű politikai támogatást (szavakat és hasonló támogatást) kapott! Lesz így megoldás?
Hát kétlem, hogy a görögök elégedettek. Bár lehet, hogy ez a fajta támogatás tényleg segítséget nyújthat. Hogyan? Ha valaki bajba kerül, ez esetben Görögország, hát másszon ki belőle egyedül. Nem könnyelmű ha valaki bajba kerül és más húzza ki onnan? Nem lehetne, hogy minden ország kockáztatná gazdaságát, pénzpiacát, ha úgyis valaki kihúzza a bajból?
Ebből fakadhat újabb válság? Természetesen, mert nem csak Görögország van hasonló bajban, és ha most a görögök segítséget kapnak, a többi ország hasonlóképpen segítséget követelhet, ez pedig nem lenne legjobb hatással az unióra. Miben ölt testet a válság? Az euró dollárhoz viszonyított gyengülésében. Ez a válság ugyanis rávilágít az Európában kialakított és az amerikaival éveken át bravúros sikerekkel rivalizáló pénzügyi rendszer gyenge pontjára, ami nem más, mint az, hogy az euró esetében csupán közös pénznemről van szó, de az unió nem vállal felelősséget a különböző országok adósságaiért, így tehát bármely eurót használó állam fizetésképtelenné válhat. Aki tehát unióban bízik, majd euróra váltja pénzét és állampapírba szeretné fektetni, el kell döntenie, melyik ország papírját vásárolja, melyikben bízik a legjobban. Egyes eurózónába tartozó tagállamok papírjai eltérő hozamúak és eltérő kockázatúak. Hogy van ez az Egyesült Államokban? Ha valaki az Egyesült Államokban bízik és dollárra vált, és állampapír-befektetés mellett dönt, maximum azt kell eldöntenie, milyen futamidejű papírt szeretne – a dollár mögött ugyanis egy egységes állam áll. Ebből az is következik, hogy a dollár helyzetét sokkal könnyebb kontrollálnia az Egyesült Államoknak, mint az euróét az Európai Uniónak. Kisebb az esélye annak, hogy az Egyesült Államok lesz fizetésképtelen, mint mondjuk egy tagállam az Európai Unión belül.
Mivel most az unió és az euró van a fókuszban, nincsenek nagy mozgások a befektetések terén a feltörekvő országokban, így a régió a háttérben mozog. A forint pedig stabil!!! Az euróhoz képest, a dollárhoz képest pedig tovább gyengült!!!
Tehát nincs nagy ok az örömre
De visszatérve a görög helyzethez, mi lehet a helyes megoldás? Pénzt adni, és kisegíteni Görögországot, illetve hagyni, hogy egyedül oldják meg ezt a patt helyzetet, ezzel veszélyeztetve az unió hírét, valamint, hogy egy ország az Európai Unión belül ,,tönkre menjen,,??? Fejlemények a későbbiekben
Mint tudjuk, a pénzügyi válság átrajzolta egyes régiók, valamint országok pénzügyi piacát.
Különböző országok kapnak önálló figyelmet, eddig össze nem hasonlított országok gazdaságát, valamint pénzügyi piacait hasonlítjuk össze. A megfigyelések azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államokban már négy hete fokozatosan esik a piac, amire nem volt példa a tavaly márciusi mélypontok óta. Amerika viszont az európai válságtól retteg. A görög, portugál, spanyol helyzet egyre jobban aggasztja a tengerentúli szereplőket. Ezen szereplők pedig attól rettegnek, mi történik, ha akár egy európai ország csődöt jelent? Ennek ugyanis hatalmas következménye lehet az egész világon. Így a befektetők a dollárba menekülnek, ami nagyon megerősítette és csúcsokra vezette a zöldhasút. A dollár erősödése viszont kedvezőtlenül hat a részvényárakra. Sajnos a kiskereskedelmi szektor ezen időszak alatt túlnőtte magát és a kedvező karácsonyi szezon után is több boltot be kell majd zárni.
Nem volt más a helyzet Ázsiában sem, ahol a helyi indexek is folytatták már korábbi hetekben megkezdett esésüket, az Egyesült Államokhoz hasonlóan. Egyes esetekben már több mint öt hete tart a zuhanás. Az, ami Amerikában történik, valamint a dollár erősödése, kedvezőtlenül érinti az ázsiai pénzügyi piacot is. Itt azonban van annyi pozitívum, hogy a jó cégeredmények esetén megjelennek a vevők is.
A helyzet súlyosságát az is mutatja, hogy Hong Kongban például az erős dollár miatt folytatódott a pénzkiáramlás.
Az ilyen és hasonló típusú megfigyelésekből Magyarország sem marad ki, tehát megfigyelésre kerül a magyarországi pénzügyi piac is, amelyen az utóbbi napokban jelentős esést mutattak a tőzsdék.
A heves esést nem valamilyen pánik váltotta ki, csupán az eddig is várt profitrealizálásnak volt köszönhető, mely szerint mindenki egyszerre szeretné elhagyni a piacot. Az esés fő motorja az európai országokról kapott nyugtalanító hírek (Portugália, Görögország), melyek felhívták a figyelmet a költségvetési egyensúlytalanságokra.
Az ilyen információk kedvezőtlenül hatnak a magas likviditással bíró részvénypiacokra, de a dollár erősödését is kiváltotta, ez pedig a részvények eladásához vezet. Ha tehát nem következik be valamilyen változtatás (korrekció), ki lehet jelenteni, hogy vége azoknak a trendeknek, melyek az elmúlt 10 hónapot jellemezték.
Ezek az információk viszont nem jelentik azt, hogy a tőzsdék, így tehát a részvénypiac is olyan mélységekbe fog visszaesni, mint a válság legnehezebb időszakában, az viszont biztos lesz, hogy a korábban elért csúcsok még jó ideig csúcsok maradnak.
ShareBoldog Új Évet kívánok minden Kedves Olvasómnak!
Az ajándékozási időszakról kicsit lekésve, a 2010-es évet egy ajándékkal szeretném kezdeni.
Úgy döntöttem, hogy az aktuális befektetési, üzleti gondolataimat megosztom Veled, egyelőre teljesen ingyen.
Kövess a Twitteren, és légy részese üzleti, befektetési gondolataimnak, és persze másnak is…
Követni akarlak: TWITTER
Rövidesen jelentkezem, sok sikert mindenkinek a 2010-es évben!
Üdv
Gery
Itt az ideje, hogy nem csak személyesen vagy telefonon beszéljek erről az ismerőseimmel, ügyfeleimmel, érdeklődőkkel, hanem egy blogbejegyzésen keresztül is választ adjak olyan kérdésekre, hogy:
- részvényeim, vagy részvényalapú befektetésemeim vannak, el fogom bukni a pénzemet?
- befektetnék, de mikor, hová ilyen körülmények között?
- mi történik a pénzügyi piacokon, mi ez a káosz?
Tegnap éjszaka kezdtem írni a blogbejegyzésemet, és az első soroknál tartottam, amikor egy régi barátom, és üzlettársam, aki mellesleg egy magyar vagyonkezelő részvénytársaság tulajdonos vezérigazgatója, Szabó Barnabás meglepett. Mégpedig egy hírlevéllel, amiben pont arról ír, amiről én terveztem, ráadásul nagyon összeszedetten, ezért nyomban engedélyt is kértem tőle, hogy az írását közöljem az olvasóimmal.
Íme:
„Felőlem akár 2 évre is bezárhatna a tőzsde!” /Warren Buffet/
Ezzel a levéllel megosztunk Önökkel néhány olyan gondolatot a mostani pénzügyi válság kapcsán, amely aranyat érhet ezekben a zűrös időkben! Kicsit hosszú lesz, de ez a 8 perc, amíg elolvassa, milliókat érhet Önnek!
Kezdjük ott, hogy a világ pénzügyi piacain válság van. Nem kicsi, nagy. Méretében ugyan az 1929-es Nagy Válságot nem éri el, de mindenképpen ott a helye az elmúlt 100 év legnagyobbjai között. Ilyenkor persze jogos a kérdés, hogy mit kezdjen az ember a megtakarításaival?! Mielőtt a konkrét választ megadjuk, 3 rendkívül fontos gondolat:
„Amikor vér folyik az utcán, akkor kell vásárolni!” (Rotschild báró)
Mint már többször írtuk, az ember a tőzsdén hajlamos elfelejteni a „józan paraszti ész” diktálta logikát: akkor kell krumplit venni, amikor olcsó! Ehelyett a jó híreket keressük, a felfelé menő részvényárakat, a „sztorit” – és fektetünk be a csúcsokon. Pedig évszázados tőzsdei mondás, hogy
„Vásárolj a rossz, adj el a jó hírek hallatán!”
És igaz az is, hogy „minél rosszabb egy hír, az nekünk annál jobb”. Egy vérbeli tőzsdei befektetőnek ilyenkor kell, hogy kigyúljanak a zöld fények: venni kell, nagy és stabil cégeket, amennyit csak lehet. Természetesen tisztában vagyunk mi is azzal, hogy ami most zajlik, az több, mint szimplán rossz hírek. Konkrétan totális a pánik, őrület és félelem van a piacokon, 5-10-20 éves negatív rekordok dőlnek meg és zuhan minden úgy, hogy nem látni a végét.
Ebben az őrületben viszont venni kell, amennyit csak lehet. Venni, venni, venni! DE! Mivel nem tudjuk, mi dől be ismét, ezért 1) 3x is gondoljuk át, mit veszünk 2) szigorúan portfólióban gondolkodjunk!
„Felőlem akár 2 évre is bezárhatna a tőzsde” (Warren Buffet)
Buffet nem véletlenül lett a világ 2. leggazdagabb embere – befektetésekből. Ő úgy vesz vállalatot, mintha tőzsdén kívüli lenne. Megnézi, mennyire stabil, egészséges és mennyire fog tudni növekedni. A tőzsdére pedig úgy tekint, mint „egy őrült, amelyik meg akarja venni a cégem. Ha jó napja van, jó árat mond, ha rossz napja, alacsonyat. De nekem nem kell elfogadni az ajánlatát.” Vagyis hosszú távra vegyünk – a mostani helyzet alapján legalább 2-3 évre, de akár többre is. És ne aggasszon minket az, hogy menet közben az „őrült” alacsony árakat ajánl. Végső soron a fundamentumok döntenek. Ha a cég stabil, túléli az őrületet.
Ne feledjük azt az aranyszabályt, amely az egész kereskedelemre érvényes: a haszon a vételkor és nem az eladáskor keletkezik! Olcsón kell venni, mert drágán eladni nagyon nehéz! (próbálta már valaki az értékénél drágábban eladni a lakását?)
Ha jelenleg nincs szükségünk a részvénybefektetéseinkre, eszünkbe ne jusson megbolygatni!
Szóval akkor merre is?
Mit tegyen az, akinek benn a pénze részvényekben? Először is: ne pánikoljon! Valóban tragikusan állnak a befektetései, akár -60-70%-ban, de ez van. Ha most kiveszi a pénzét, akkor ezt valóban elbukja. Amíg nem, addig mindez csupán az „őrült” egy ajánlata. Másodszor: készüljön fel arra, hogy lehet még rosszabb. Eshet további 20-30-40%-okat. A fontos, hogy ne remegjen meg a keze, ne hallgasson a TV-re, újságokra. Gondolkozzon józanul. Sírásókra és bankokra mindig szükség lesz, amíg világ a világ. Sok mindent nem tud tenni. Megnyugszik és vár (1-2-3 évet), amíg elvonul a vihar. Illetve, ha van még tőkéje, azt most tudja okosan befektetni!
Mit tegyen az, akinek számlán, vagy fix kamatozású termékekben van a pénze? Magyarul van szabad tőkéje! A fentiek alapján egyértelmű a válasz: venni kell, de olyan óvatosan, mintha nyerges vontatóval fordulna meg a Nemzeti Galériában. 10x is átgondolni mindent és VALÓDI tanácsadóval beszélni (akinek van pénzügyi végzettsége és saját tőkéjével aktívan kereskedik pár éve!) Ha ügyesek vagyunk, egy életre megalapozhatjuk magunk és családunk jólétét!
És mit is vegyünk? A magyar piacon kis túlzással bármit, OTP, MOL FOTEX, ÉMÁSZ… Amit ne: AAA Autó, RÁBA, MTELEKOM. Nemzetközileg olyan pénzintézeteket, melyek mögé már odaállt az állam a dőlés után: Fannie Mae, Freddie Mac, AIG, Fortis, Dexia, nagy nyersanyagipari konszernek: Rio Tinto, illetve olaj és gázipari óriások: Shell, Gazprom – ne feledjük, az elmúlt 1 évben ezek a cégek horribilis nyereségekre tettek szert a száguldó nyersanyagárak miatt és azok a szabad pénzek rengeteget jelentenek ezekben a likviditáshiányos időkben!
2 dolgot ne feledjünk!
1. Portfólió, portfólió, portfólió! Előfordulhat, hogy rosszul választottunk részvényt…
2. Amikor veszünk, a teljes tőke 30-40%-át hagyjuk szabadon az első vásárlási körben. Lehet, hogy a részvényeink még tovább fognak esni és akkor tudunk még alacsonyabb árakon vásárolni. (negatív átlagolás) Lehet, hogy még nincs itt az alja, de ezek már nagyon jó árak!
Ennyi volt a Barna levele, összefoglalva:
- veszteség csak a SAJÁT döntésed miatt érhet a tőzsdén (amikor eladsz)
- ha van szabad tőke, akkor most már “nagyon olcsó a krumpli”, de csak tanácsadói segítséggel vásárolj.
U.I.: Egy kis érdekesség. A szeptemberi hónapban a Dow Jones index, ami a világ egyik legismertebb tőzsdeindexe, -15 %-os veszteséget könyvelhetett el. Ezalatt az időszak alatt az egyik általam preferált deviza kezelt számla +4,5 %-os HAVI eredményt ért el.
Share
