Miért lehet rossz az ingyenes pénzügyi tanácsadás?

Számos helyen lehet azt olvasni, és hallani, hogy ügyintézés, befektetésekkel és hitelekkel kapcsolatos tanácsadás INGYEN!
Szeretnék felsorolni pár fontos kérdést ezt illetően:
De kinek is jó ez?
Az ügyfélnek, vagy a tanácsadónak?
Biztos, hogy megfelelő információkat kapunk?
Merem azt állitani, hogy NEM! De vajon miért?
Az ingyenes tanácsadók leginkább bankok, valamint hitelintézetek külsős alkalmazottai, akiknek a szerzett üzlet után fizetnek jutalékot.
Most már csak a tanácsadó szemszögéből kell megfigyelni a helyzetet. Mire törekszik ő? Mivel csupán jutalékot kap a megkötött üzletből, így leginkább arra törekszik, hogy minél több üzletet kössenek meg az emberek általa. De biztos, hogy a legmegfelelőbb információkat adja? Nem lehet, hogy leginkább saját magával, mintsem az ügyféllel törődik? DEHOGYNEM!
Akkor most képzeljük el, hogy a tanácsadó elkéri az általa nyújtott információk árát! Jogos ez? Biztos, hogy így jobb információkat, tanácsokat kapunk? IGEN!
De honnan hihetjük ezt?
A válasz egyszerű, vegyük például a jogászt, az ügyvédeket, a magán orvosokat, és még sorolhatnám. Az ilyen szolgáltatások általában NEM OLCSÓK! Az emberek többsége viszont, kik egyszer kapcsolatba léptek az ilyen személyekkel, valamilyen probléma esetén ismét hozzájuk fordul, még akkor is, ha tudja, hogy fizetnie kellett a szolgáltatásért. DE MEGÉRTE!
Valószínű, olyan szolgáltatásban részesült, ami újból megéri a pénzét!
Nincs ez másképp azokkal a tanácsadókkal sem, akik elkérik az általuk nyújtott információk, tanácsok árát. Biztosak lehetünk, hogy ilyen esetben olyan titkokat tudunk meg, melyeket az ingyenes tanácsadás esetében ELTITKOLNAK előlünk annak érdekében, hogy szerződést kössünk. Azoknak az információknak, tanácsoknak, melyeket olyan tanácsadók adják, kik ezt nem ingyenesen teszik, nem csupán ÁRUK, hanem ÉRTÉKÜK is van!
Érdemes megfontolni, hogy mikor befektetésünkkel kapcsolatban tanácsokra van szükségünk, az ingyenes tanácsadás által nyújtott ÁLTALÁNOS és FELSZÍNES INFORMÁCIÓKRA van-e szükségünk, vagy arra a TITOKRA, aminek ára, valamint értéke van?

Nézzünk be az árutőzsdére!

Kedves olvasó! Úgy gondoltam, mai bejegyzésemet az árupiacról szóló információkkal töltöm meg, így belátást nyerhetsz hogyan alakult egyes áruk árfolyama az utóbbi időben.
Hiába a mentőcsomag, még mindig, és talán egyre többször esik szó az euró széteséséről. Az árutőzsdéket is a negatív megítélés jellemzte, ahol az arany és az ezüst kivételével minden más áru negatív megtérülést produkált. A heti euró pániknak köszönhetően az arany árfolyama ismét magasabbra emelkedett. Sok bankhitelből kereskedő tőzsdézőnek kell meghoznia majd azt a döntést, hogy az aranyban, vagy ezüstben elfoglalt nyereséges pozíciókat zárja. A réz tekintetében ugyanaz a helyzet, mint a többi áru esetében, mely szerint a réz is alacsonyabb és alacsonyabb szinteken zár napról napra, és hétről hétre. A búza, a rizs, valamint a kukorica globális készletei töretlenül gyarapodnak, így nem meglepő, hogy éves szinten a kukorica és a búza ára pillanatnyilag 15%-os visszaesést mutat, és a bőséges kínálatnak ,,köszönhetően,, aligha tér vissza. A bővülő készletek eredményezték viszont azt, hogy enyhültek azok az aggályok, melyek arra irányultak, hogy a föld képes lesz-e növekvő népességét élelmiszerrel ellátni. Hosszabb távon viszont még mindig termelés bővülésre lesz szükség, mivel a népesség töretlenül növekszik.

Ahogy ez az összefoglaló is mutatja, az árutőzsdéken sem mennyei a helyzet, bár igaz, az elemzők arra kérik a befektetőket, hogy ne hagyják el teljesen az áru- és részvénypiacot, mégis egyre többen fordulnak a devizapiac irányába.

Megmenekül az euró? Nem terjed tovább a válság?

Az euró megmentésére egy 750 milliárd eurós hitelkeretet hoztak létre, melyet a gazdaság 1,3 fölé emelkedő euró/dollár árfolyammal, és 3-5%-os nyugat-európai tőzsdei index emelkedéssel fogadott. Sokkal gyorsabban született döntés az adósságválság továbbterjedését illetően, mint a Görögoszágnak nyújtott hitelcsomag összehozásában. A Görögországnak nyújtott hitelcsomagról már pénteken megszületett a döntés (80 milliárd eurós, 3 éves hitel a tagállamoktól, valamint 30 milliárd euró a Nemzetközi Valutaalaptól.) Az amerikai és ázsiai sürgetés hatására viszont, Brüsszelben arról is döntöttek, hogy egy hitelplakettet állítanak össze, amelyből az eurozóna bármelyik bajba került tagállama szükség esetén kölcsönt kérhet. Ehhez egy speciális alapot hoznak létre, ahová beutalják a pénzt, és ahonnan szükség esetén kölcsönt tudnak felvenni egyes országok. A hitelkeret 750 milliárd euró lesz, melynek tetemes részét a tagállamok (440 milliárd euró) dobják össze. Szakértők szerint ez a lehetőség, illetve felajánlás rövidtávon megnyugtatja a piacokat, illetve az euró válság mostani fejezetének a végét is jelenti. A beavatkozásra azért volt szükség, mert a múlt héten az euró 4,1%-ot veszített értékéből. Reméljük, hogy most már vége szakad az euró válságának.

Görögország, lassan már mint egy sorozat!

Kedves olvasók!
Sajnos nem ez az első cikk, amit Görögországgal kapcsolatban írtam. Ha jól emlékszem vissza, akkor ez már a harmadik. Sorozatot kellene belőle csinálni? Reméljük, hogy nem, de azért fontos, hogy ismét arról írjak, ami befolyásolja a gazdaságot, így a tőzsdéket is. Az elmúlt napokban ismét a görög adóssáproblémáról szól minden gazdasági hír. Sokkal kisebb figyelmet szentelünk annak a ,,jó,, hírnek, hogy az USA már egyre közelebb van a növekedési pálya fenntartásához. Hajrá!
Úgy gondoltuk, hogy Görögország problémája hamar megoldódik majd? Akár lehetett is ezt gondolni, viszont nem szabad elfeledni azt sem, hogy Görögország ilyen helyzetbe került, majd más országok, (köztük olyanok is, melyek átlagfizetése FELE a Görögországban élők fizetésének, nem rendelkeznek SEM 13. SEM pedig 14. fizetéssel) húzzák ki a csávából. Jogos ez?
Ennek hatására viszont az euró értéke csökkenni kezd, sőt egyesek szerint akár az eurozóna végét is jelentheti az az intézkedés, amely Görögország megmentését eredményezi. Akkor ki is profitál ebből? Persze, hogy a görögök, akiknek fizetéseik mára kb 800 eruóra (kb 220 000 Ft-ra) csökkentek, megvonták tőlük a 13. illetve 14. fizetést. Kérdem én, mikor lesz nálunk ilyen ,,nagyszerű,, helyzet? És a gyengébb országok segítsenek?
A mentőöv értékét akár 130 milliárd euróra becslik, hát nem semmi ez sem! Ez annyiban segít a görögöknek, hogy a következő három évben nem kell majd hitelt felvenniük a nyílt piacról, továbbá három év elteltével olyan piacot és gazdaságot kell felmutatniuk, amelyet a befektetők szívesen finanszíroznak majd. És ha három év múlva a helyzet nem változik? Ismét mentőöv?
Úgy gondolom, ez a görög sorozat még folytatódni fog, mivel több országban azért nem teljesen értenek együtt a hitellel, illetve annak méretével, valamint úgy gondolom, hogy nem csupán Görögország az, aki ilyen helyzetbe került. Ott vannak pl. a spanyolok, vagy a portugálok, akik szintén hasonló helyzetbe kerülhetnek mint a görögök.

Változékony tavasz!

Ezt a kifejezést nem csupán az időjárásra értem! Az elmúlt napokban ugyanis a devizapiacokon is változékony volt a hangulat. A legfőbb devizapárok esetében maximumot, vagy minimumot jelentő csúcsokat lehetett látni.
Az EUR/USD tekintetében a március végi minimum táján megjelentek a vevők az euró piacán, aminek hatására el is mozdult az árfolyam addigi szintjéről. A dollár gyengülése pedig tovább folytatódott, ami az árfolyam további növekedését hozza magával.
Magyarországon már mindenki a választásokat ,,várja,, vagy legalább is a befektetők már kivárnak. Ennek hatására a forint két nap alatt a 264.5-ös értékről egészen 269 forintos szintig gyengült a fizetőeszköz az euróval szemben. Ezzel az értékkel pedig elérte a csökkenő csatorna felső csúcsát is.
A forint árfolyamának javulásában aligha lehet bízni, legfőképp addig, míg a választásoknak vége nem lesz, amikor ugyanis a befektetők kivárásának valószínűleg vége szakad. Addig viszont a devizapiac nem áll le, a hazai fizetőeszköz pedig ebben a tartományban tartózkodik majd.