Hogyan gondolkodnak az átlagemberek a megtakarításokról, és a befektetésekről?

Amikor egy átlagember ingatlanvásárlást, illetve bármilyen más befektetést fontolgat, a legfontosabb, amit meg kell határoznia, az, hogy mikorra várja a befektetése megtérülését, illetve a megfelelő hozam elérését.
A befektetések többségében magasabb hozam esetleg több éves lekötést is jelenthet, ezzel viszont az a baj, hogy az átlagember gondolkodása nem teszi lehetővé, hogy hosszútávon gondolkodjon, így számos lehetőségtől zárja el saját magát.
Az átlagember a hosszútávot maximum négy vagy öt évnek gondolja, ez viszont csupán középtáv.
Arra a kérdésre viszont, hogy miért nem preferálnak hosszabb időtávot, a válaszok többsége a munkahely bizonytalanságot, illetve azt tartalmazza, hogy nem lehet tudni, hogy alakulnak majd a pénzügyi lehetőségeik.
Ebben van igazság, viszont nem lehet mindent rövidtávon megoldani, és az életben számos olyan tényező van, amit észre kell venni, pl. a gyerekek, illetve a nyugdíj.
Bekövetkezhetnek viszont olyan helyzetek is, mikor a félretett pénzt nem arra kell költeni, amire szántuk, de ilyen esetben sincs baj, ha a pénzt a megfelelő helyen tartjuk, és rendelkezésre áll, ha a szükség úgy hozza.
Az átlagemberek a jövőből fakadó bizonytalanságot különböző tévhitekkel próbálják magyarázni, persze ezt ők nem tudják, számukra az állítások szentek.

Ilyen tévhitek pl.:
- A bankban biztos helyen van a pénz – a bankban biztonságosabb a pénzt tartani, mint otthon a párna alatt, de a pénz reálértéke állandóan csökken,
- A biztosító fizetni fog – hány ember próbált már meg nagyobb összeget fizettetni a biztosítóval?
- A tőzsdézés kockázatos – ez így teljesen nem igaz, fontos ugyanis, hogy milyen részvényről, illetve tőzsdei termékről van szó, és milyen időtávról.

Felmérések bizonyítják, hogy az átlagemberek főleg olyan információk szerint döntenek befektetéseikről, melyek könnyen hozzáférhetőek – pl. a média által nyújtott információk.
Gondolkodást befolyásoló tényező továbbá a túlreagálás. Az emberek sok dolgot túlreagálnak, nagyobb súlya van pl. 100 euró elvesztésének, mint 100 euró megnyerésének.
Az emberek ilyen tényezők alapján döntenek befektetéseikről, mondanak le kisebb kockázatokról, így egyben a nyereségről is.